| A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs - a jelentősebb védekezési eseményekről - a sajtó, a rádió, a televízió számára szervezett keretek között tájékoztatást adnak |
| A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell, továbbá a gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni |
| A védelemvezető (szakasz-védelemvezető) köteles a védekezés érdekében szükséges minden intézkedést megtenni |
| A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodás a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről; a védekezésben részt vett dolgozók járandóságainak elszámolásáról; más szervektől, valamint az állampolgároktól igénybe vett szolgáltatások, anyagok, eszközök és felszerelések elszámolásáról, illetőleg a meglevők visszaadásáról; a megrongálódott védőművek helyreállításáról |
| A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik: a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről |
| A védelmi bizottság szükség szerinti, de legalább évente egy alkalommal történő tájékoztatása a védelmi felkészülés helyzetéről, valamint a védekezéssel kapcsolatos várható feladatokról |
| A védelmi bizottságnak a vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos operatív működését befolyásoló javaslattétel |
| A védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása a vízkárelhárítással összefüggő feladatok tekintetében |
| A vizek és vízilétesítmények fenntartásával kapcsolatos egyéb feladatok körében a fenntartóként nyilvántartja az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő, valamint a területi vízügyi hatóság kijelölő döntése alapján üzemeltetett egyéb vizeket, azok medrét képező területeket, továbbá a meder részét nem képező parti földrészleteket; szükség esetén gondoskodik a meghatározott területként nyilvántartott vizek medrét vagy azok partját érintő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos feladatokkal, továbbá a földrészleteken fennálló – a fenntartási feladatokkal összefüggő – korlátozásokkal járó jogok és tények bejegyzéséről, illetve bejegyeztetéséről |
| A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések - a Kormány nyilvános egyedi határozatával közzétett - vízgyűjtő-gazdálkodási tervben történő meghatározása |
| A vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos ügyekben a védelmi bizottság működésében való közreműködés |
| A vízépítési műtárgyak (vízlépcsők) - fenntartása és üzemeltetése a jogszabályok, üzemeltetési szabályzatok szerinti - működtetése a közérdek mértékéig az állami tulajdonban lévő, valamint az állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése és fenntartása során |
| A vízfolyások medrében (így például a kis-, a közép-, a nagyvízi mederben és a mellékágakban) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a folyószabályozási, mederfenntartási munkálatok elvégzése, valamint a hajózható folyószakaszokon, természetes tavakon, csatornákon a hajóút kijelölése, kitűzése és fenntartása a közérdek mértékéig az állami tulajdonban lévő, valamint az állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése és fenntartása során |
| A vízforgató berendezés létesítése alóli felmentési eljárásban szakvélemény adása, ha az elismert gyógyvízzel üzemelő gyógymedence vizének gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítaná, a gyógymedence töltésére használt víz olyan összetételű, hogy a vízforgatásra megfelelő technológia nem áll rendelkezésre, a vízösszetétel alapján vélelmezhető a gyógyvízzé minősítés és a felmentési feltétel, a gyógymedence vízforgatással történő üzemelése során, amennyiben a fürdő szakorvosa a betegek vizsgálata alapján megállapítja, hogy a víz forgatása az elismert gyógyvíz hatását csökkentette vagy megszüntette |
| A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az Országos Vízügyi Főigazgatóság az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente, a tárgyévet követő március 31-ig honlapján közzéteszi |
| A vízgazdálkodási létfontosságú rendszerek és vízilétesítmények vonatkozásában az európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemmé, továbbá alapvető szolgáltatást nyújtó szereplővé történő kijelölésre valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás lefolytatása ágazati kijelölő hatóságként. |
| A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik |
| A víziállások az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vizek medrében vagy a közcélú vízilétesítmények vízterületén a meder kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának hozzájárulásával történő létesítése |
| A vízitársulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el |
| A vízitársulat megszűnését követően az új vízitársulat megalakulásig a vízitársulat elkülönített vagyonát a társulati mű fekvése szerinti vízügyi igazgatási szerv felelős őrzésbe veszi át, és gondoskodik a vízitársulati művek működtetéséről; a vízügyi igazgatási szerv a megszűnt vízitársulat működési területén megalakuló új vízitársulat részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével |
| A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához szakmai segítség nyújtása |
| A vízkárelhárítási célú szükségtározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása |
| A vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő töröltetése |
| A vízkárelhárítási célú tározóban való elhelyezkedés ténye, mint jogi jellege ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyeztetése |
| A vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető csatornák bővítése és üzemeltetése a közérdek mértékéig az állami tulajdonban lévő, valamint az állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése és fenntartása során |
