A nádasokra a fenntartó - a természetvédelmi hatóság egyetértésével - üzemeltetési tervet készít, amelyben meg kell határozni a nádgazdálkodással érintett területeket, valamint a nádasok e rendelet szerinti minősítését és a minőséggel kapcsolatos gazdasági és egyéb feladatokat |
A nagyobb kár elhárítása érdekében a belvizek levezetésének sorrendjének meghatározása, befogadóba vezetésének ideiglenes korlátozása vagy szüneteltetése; rendkívüli védekezési készültség időszakában, az indok alátámasztásával a vízkárelhárítási célú tározó igénybevételére – a védelmi bizottság elnökének egyetértésével – a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek javaslat tétele; rendkívüli védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyével az árvizet és a belvizet vízkárelhárítási célú tározóba vezetése; területi vízkorlátozás elrendelése esetén döntés a vízigények kielégítésének mértékéről, ütemezéséről, módjáról |
A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítására, a művelési ág megváltoztatására, valamint építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását |
A nagyvízi mederben való elhelyezkedés ténye, mint jogi jellege ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyeztetése |
A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényével kapcsolatos intézkedés |
A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésének módszertani megalapozása az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata, ideértve a hidrológiai és hidraulikai számítási módszerek meghatározását is |
A nagyvízi mederkezelési tervekben szereplő beavatkozások és előírások végrehajtását a vízügyi igazgatási szerv ellenőrzi. Az ellenőrzés során megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyekre ellenőrzési jogkörében jogszabály feljogosítja, továbbá jogsértés megállapítása esetén kezdeményezheti az illetékes hatóságnál a területhasználat nagyvízi mederkezelési terv szerinti helyreállítását, megváltoztatását |
A nagyvízi mederkezelési tervet hatévenként felül kell vizsgálni. Ha az érintett mederszakaszon - váratlan természeti esemény következtében, vagy a mederkezelő által előre nem tervezett beavatkozás hatására - a meder árvízlevezető képességében vagy a hidrológiai viszonyokban jelentős változás következik be, a mederkezelési tervet soron kívül, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha szükséges, gondoskodni kell a módosításáról |
A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentáció a szabályozni kívánt vízfolyás kezelését végző vízügyi igazgatóság készíti vagy készítteti el |
A nemzeti és nemzetközi adatszolgáltatási feladatok végrehajtásához szükséges dokumentumok, elektronikus jelentések előkészítése |
A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggésben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított vízügyi hatósági eljárások |
A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggésben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított vízvédelmi hatósági eljárások |
A parti sáv jogellenes használata, hasznosítása, különösen a meder és a part állagát, illetve a mederfenntartási munkák elvégzését jogellenesen akadályozó tevékenység vagy állapot esetén az ingatlan használója köteles a jogellenes állapotot megszüntetni és a jogszabálynak megfelelő állapotot helyreállítani, amelyre a fenntartó határidő tűzésével az ingatlan használóját felszólíthatja |
A rendkívüli eseményekről haladéktalanul jelentést tesz, illetőleg tájékoztatást ad |
A saját célú ivóvízmű üzemeltetője részére az illetékes vízügyi hatóság, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság a szakmai tanácsadás lehetőségét biztosítja |
A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott építmények és ingatlanok esetében területi vízügyi hatósági feladatok ellátása |
A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik |
A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak működési területükre általános belvíz-védekezési tervek készítése |
A szennyvízkibocsátások, közcsatornába bocsátások a vízvédelmi hatóság által történő ellenőrzése a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint |
A szennyvízkibocsátással kapcsolatos egyedi határértékek megállapítása - e jogszabály szerint meghatározott anyagok tekintetében a kibocsátásra, vagy a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott technológiai és területi határértéktől történő eltérés esetében - a kibocsátó számára a kibocsátó kérelmére vagy hivatalból |
A szennyvízkibocsátással kapcsolatos kibocsátási határértékek meghatározása külön engedélyben a kibocsátó számára közvetelen bevezetés esetén |
A szennyvízkibocsátással kapcsolatos, közös üzemi csatornába vezethetőségére vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározása külön engedélyben a kibocsátó számára közvetett bevezetés esetén |
A tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni |
A társulati közfeladattal érintett működési terület meghatározásához a szervezőbizottságnak be kell szereznie a tervezett működési területtel érintett vízügyi igazgatási szerv javaslatát, amelyeket a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni |
A távlati ivóvízbázis vagy az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében tulajdoni és használati korlátozást elrendelése |