| A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit a „Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű bejelentőlapon (részletes adatlap), illetve az „Egyszerűsített bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű adatlapon (egyszerűsített adatlap), valamint az „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű jelentésben (éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes vízvédelmi hatósághoz (bejelentés), melyekről a vízvédelmi hatóság nyilvántartást vezet, illetve ellenőrzi azokat |
| A felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységet folytató jogszabály szerinti tilalmak és korlátozások megszegése, végleges kármentesítési beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása, jogszabályban, illetve hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt felszínalattivíz-védelmi bírság fizetésére kötelezés |
| A felszín alatti vizet veszélyeztető, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyező, károsító környezethasználat gyakorlásának - a környezeti kockázat, valamint az emberi egészség veszélyeztetésének mértékétől függő - korlátozása, felfüggesztése, vagy megtiltása |
| A felszín alatti vizet veszélyeztető, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyező, károsító környezethasználat gyakorlására vonatkozóan a szükséges intézkedések kezdeményezése az erre hatáskörrel rendelkező szervnél |
| A felszín alatti víztestek kijelöléséről, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kíséréséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízügyi igazgatóságok és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat bevonásával gondoskodik |
| A felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotának valószínűségéről birtokába került adat, információ alapján - a kockázat mérlegelése alapján a Kvt. vonatkozó rendelkezései alkalmazásával - vizsgálatot folytat le |
| A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni |
| A fenntartóként a meder és a part találkozási vonalának módosulása esetén – a változást megalapozó jogcímre figyelemmel – elkészíti az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges munkarészeket, szükség esetén gondoskodik a part vonalának a természetben történő kitűzéséről; indokolt esetben – különösen jogellenes beavatkozás esetén, saját ellenőrzése alapján – intézkedés végett megkeresi a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet, és kezdeményezi az eredeti állapot helyreállítását vagy ha az elbontás nem indokolt, a partvonal megállapítását (módosítását); a meder jogellenes igénybevétele, feltöltése esetén az eredeti állapot visszaállítására irányuló végleges közigazgatási hatósági határozat, illetve jogerős bírósági döntés alapján – ha a munkák elvégzésére más személy nem kötelezhető – ellátja a végrehajtás műveleti (operatív) feladatait |
| A földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információ kivizsgálása a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében - indokolt esetben a környezetvédelmi hatóság és a vízügyi igazgatóság szakértőként való bevonásával - a kockázat mérlegelése alapján - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - Kvt. vonatkozó rendelkezései alkalmazásával |
| A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a környezetvédelmi hatóság részéről történő bevonás esetén ellenőrzi |
| A folyók jegesedése esetén - védekezési készültségen kívül is - a jelentésre kötelezettek az egyes folyók jégviszonyairól szóló jelentése fogadása és továbbítása |
| A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrzi |
| A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet készítése (a nagyvízi mederben tevékenységet folytatók számára kötelező) |
| A gyakorlat tartása (felmentés adása, amennyiben két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre) |
| A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni |
| A hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében végzett kivizsgálás alapján a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti kárelhárítás megindításáról, a kármentesítés bármely szakaszának, vagy a szakaszok együttes elrendeléséről, valamint intézkedések tétele a környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése érdekében, döntés - a környezetkárosodás bekövetkezése valószínűségének hiányában - az eljárás megszüntetéséről |
| A hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében végzett kivizsgálás alapján a vízvédelmi döntés az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelőségéről; az ügynek az engedélyező hatósághoz történő áttételéről; azonnali beavatkozást igénylő szennyezés, illetve károsodás esetén a szükséges kárelhárítással összefüggő, külön jogszabályok szerinti intézkedésről; a szükséges vízvédelmi hatósági intézkedés, eljárás megindításáról, illetve a szükséges intézkedésnek, eljárás megindításának a környezetvédelmi hatóságnál történő kezdeményezéséről, vagy arról, hogy további intézkedés nem szükséges |
| A helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatokat szolgáltat, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási terveket elkészíti és a meglévő terveket felülvizsgálja |
| A helyi önkormányzatok védekezési tervei jóváhagyása, példányok szakaszvédelmi központban és központi ügyeleten tartása |
| A jeges árvíz elleni védekezés céljából jégtörő hajók fenntartása |
| A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség) |
| A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgatójavaslatára a Törzs vezetője rendeli el |
| A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útba indítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi |
| A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki |
| A jogszabályban arra kötelezett kibocsátók által - minden tárgyévet követő év március 31-ig elektronikus úton - megküldött adatokról és jelentésről nyilvántartás vezetése |
